Dél-Bácskai Keringő
DÉL- BÁCSKAI KERINGŐ
Származási hely:
Szerbia. A makói, szegedi és a fésűs kőnigsbergi gyöngyszem keringők keresztezésével az 1930-as évektől Újvidéken és környékén, Dél-Bácskában tenyésztették ki a fajtát.
Összbenyomás:
Kistestű, zömök, viszonylag alacsony állású, büszke tartású, enyhén emelt mellű, fésűs, simalábú keringőfajta.
Fajtajegyei:
Fej: Kicsi, széles, meredeken ívelő homlok, lapos ívű fejtető, alig a fejtető fölé emelkedő, tarkótájon ülő, rozettákba lefutó kagylófésűvel, rövid tollazatú sörénnyel.
Szem: Közepes nagyságú, enyhén kidomborodó, gyöngyszínű.
A kékszínűeknél szürke, a fehéreknél sötét, a határoknál (szarkarajzúaknál) sötét, vagy gyöngyszínű. A finom szövetű szemgyűrű kétsoros. Színe a világostól a szürkéig változó, általában halvány (pacal színű) a szembőr.
Csőr: Alig középhosszú, tőben erős, enyhén lefelé irányuló, a homlokhoz tompa szögben csatlakozik. A csőrkávák a kékek, kovácsolt kékek, feketetarkák és fekete örvösek esetében sötét szaruszínűek. Minden egyéb szín- és rajz-változat csőrszaruja világos. A feketék, a szalagosak, a többszínűek és a homlokfoltos szívhátúak felső csőrkávájá-nak futtatottsága, vagy a káva hegyében sötét jelzettsége elfogadott. Az orrdudorok simák, fehéren porozottak.
Nyak: Alig közepes hosszúságú, tőben erős, a fej felé fokozatosan vékonyodó, kissé ívelt tartású.
Mell: Széles, kissé emelt, enyhén előredomborodó. A vállbúbok részben takartak.
Hát: Széles vállközből indulva kissé lejt, rövid, egyenletesen keskenyedő.
Szárny: Erős, széles, jól zárt, a farok fekvő, a farok végét el nem érő.
Farok: Közepes hosszúságú, keskeny, zárt, a talajt nem érinti.
Láb: Rövid, tollatlan, a karmok színe megegyezik a csőr színével.
Tollazat: Dús, tömött, testhez simuló.
Színváltozatok:
Egyszínűek: fehér, fekete, barna, vörös, sárga, ezüst, indigó, kék
fekete szalagos, kékkovácsolt, vörösfakó, vörösfakó-kovácsolt, kék-
fakó, sokszínű, kite, aranybarna, vörös achát, sárga achát, De Roy.
Tarkák: vörös, sárga.
Örvösek: fekete, vörös, sárga.
Szívhátúak: fekete, vörös, sárga, kék, kékfakó, ezüst.
Szín és rajz:
Egyszínűeknél: telt és tiszta színek.
Sokszínűeknél: a világostól a sötétmandulasznű alapon különböző
színű fröcsköltség vagy különböző színű tollak található. Háromszínű
farok- és evezőtollak emelik a galamb értékét. A fiatal egyedek mindig világosabbak, mint az idősebbek, a tojók kevésbé rajzosak, mint a hímek.
A kite szín sötétfekete alapszínen erős bronzos fényt mutat a nyakon és a mellen, valamint bronzosságot az evező- és faroktollakban.
Az aranysárgáknál az alapszín világos sárgás árnyalatú a mellen egészen a hasi tollakig bezáróan. Az evezők- és faroktollakban.
Az achátok egyszínűek több, vagy kevesebb fehér rajzolattal. A kéz-evezők és a faroktollak színesek, a tollak fehér befutásúak. A De Roy színűeknél a tollazat színe narancssárga , részben mahagóniszínű spic-celtséggel, vagy foltossággal, több vagy kevesebb fehérrel átszőve.
A tarkáknál színes alapon lehetőleg egyenletesen elosztott fehér rajz van, az evezőknél és a faroktollakban is.
Az örvösöknél fehér alapszín van, színes a fej, fröcskölt a nyak-,mell-,váll- és szárny búb. A fiatal állatok kevéssé rajzosak. Idős korban a nyak egyszínűvé válhat, a kézevezők kissé szegélyezettek. A farok fehér kell maradjon. A hímek több rajzosságot mutatnak, mint a tojók.
A színhátúak szarkarajzot mutatnak fehér fejjel, színes homlokcseppel (hóddal) vagy koronacseppel. A csőr alatt kis fehér előke van. A fésű színes, a hát fehér. Az éktollazatnál színességre kell törekedni.
Súlyos hibák:
Formátlan, durva termet, hosszabb, keskenyebb test, túl magas állás, lógó szárnyak, vastagabb, túl kerek, vékonyabb vagy szögletes fej, túl hosszú, hegyesebb csőr, ferde fésű vagy hiányzó rozetták, túl sok vörös a gyöngyszeműek íriszében, vörösebb szemgyűrű, fodros tollazat, súlyos szín- és rajzhiány.
Értékelés:
Összbenyomás – testfelépítés – fejforma – csőr – fésű – szemszín – szín és rajz.
Röpkövetelmény: 1 óra hosszidő
Gyűrűnagyság: 7 mm
.
|